2007/08/20

ÉRDEKBŐL VÉGZETT MUNKA

„Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak , és nem úgy, mint az embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget; az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát”

(Kol 3,23-24).

Isten úgy alkotott minket, hogy érdekünket szolgáló döntések és cselekedetek mentén haladjunk az életben. Az ember érdekei mindig ”önzős” érdekek. Még amikor ”önzetlenül” teszünk is valamit, az olyan döntésre is saját érdekünket keresve jutunk. Erről a mély igazságról tanít Pál apostol az idézett igeversekben. A jó lélekkel végzett tett mellékterméke” az a bizonyosság (”tudás”), hogy ”viszonzásul megkapja az Úrtól az örökséget”.

Az örökség nem fizetés, hanem - ebben az esetben - az Úr Jézushoz tartozásunk következménye. Ha dolgozni kellene az üdvösségért, akkor Ő nem lenne a mi Üdvözítőnk. A jó lélekkel végzett munkának az a jutalma, hogy megerősít bennünket az Úrtól kapott örökség felöli bizonyosságunkban. A Ravasz-féle Újszövetségben így olvassuk: ”Hiszen tudjátok, hogy ti az Úrtól veszitek az örökség jutalmát”.

A puszta létünk Isten ajándéka. A Sátán törekvései, a bűn feltördelik az élet egységét. Megtévesztve, címkét ragasztunk mindenre; vagy szentnek, vagy profánnak tartva helyeket, dolgokat, idõt és helyzeteket. A helyreállító kegyelem radikális változást hoz az ember életébe, mert nem tűri meg többé az élet feldaraboltságát. Egyszerre, az életszentség lesz a cél. Ezért írta Pál apostol: ”az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát”.

Visszatérve a munka megjutalmazására, azért érdekünk a lelkiismeretesség minden tevékenységünkben, mert, lám, még a szürke hétköznapokban is az Úr Jézushoz tartozásunkat ünnepelhetjük. Az újjászületett férfi és nõ istentiszteleti szándékkal vállalja és végzi a feladatát. Másképpen fogalmazva, ahogyan a trehány, lusta és felelőtlen ember a lelkiállapotát projektálja a látható világba, azt a lelkületet, ami még mindig a ”nagy szétdobáló”, a Sátán hatása alatt van, a hívő az Úr Jézushoz tartozásáról tesz vallást még a munkájával is.

Imádkozzunk, hogy a mindennapi munkánk végzése is Isten dicsőségére legyen!